Az álmok birodalma
Az álmok furcsa dolgok. Nem tudod irányítani őket, de megállíthatatlanul törnek előre - és elő - minden éjszaka. Minden éjszaka. Igen, én sem emlékszem minden álmomra, de tudom, hogy mindig álmodok. Néha vicceset, néha félelmeteset, néha romantikusat; de mindig furát. Hogy mitől lesz az, nem tudom pontosan megmondani: talán az idő relativitása, talán a lehetetlen helyszínek vagy események, talán a hirtelen vágások okozzák, de mindegy, mit álmodok, az furcsa. Abban a pillanatban persze ezt nem érzem (mert mi sem természetesebb annál, amikor az ember repül, vagy a tér kitágul, vagy idegen lények ráznak kezet veled), de visszagondolva mindig jókat nevetek rajtuk. És néha jó érzéssel töltenek el - néha pedig visszafekszem csak azért, hogy még egy kis időt eltölthessek abban a világban, ahol bármi lehetséges.
Hogy olvasni milyen ezeket a leírásokat? Biztosan vicces. És talán inspiráló is - ennek eldöntését az Olvasóra bízom. Jöjjenek az álmok!