Egy átlagos csütörtök
Na, igen. Csütörtök. Laborgyakorlat négy órán keresztül, egy kedves sráccal - de akkor is, négy óra laborgyak. Elfáradtam. Az egész hét ilyen volt valahogy: fárasztó, lassú, nehéz. Tanulás a köbön; szerdán ének, salsa és két zéhá. Holnaptól pedig munka... Sóhajtás. Nem egyszerű ez így, főleg a lelki fáradtság miatt, nem is a fizikai a gond. Néha azt érzem, szétrobban az agyam a sok történéstől, néha pedig, hogy elrozsdásodik a monotonitásban. Sherlock? Igen. Szándékosan? Fenét.
Néha ilyen az élet. Persze vannak jó dolgok is, mint egy süti az Asztalkában (by the way: www.asztalka.hu). De azért az édesség nem minden. Jól esne egy kis felfrissülés, egy kis szabadság. Furcsa ez most, tekintve, hogy múlt héten iskolaszünet volt, de valahogy csak fáradtabb lettem tőle. Katie Meluát hallgatok, Sherlockot írok, és mégsem érzem magam felszabadultabbnak. Fáradt vagyok. Nehéz lesz ez a hétvége így...