Євромайдан
Én nem olvasok híreket. Nem hallgatok rádiót. Nem nézek híradót. Egyszerűen felháborít, hogy mi mindent mernek hírnek nevezni. De Kijev még hozzám is eljutott.
Már több, mint egy hete gondolkozom azon, hogy kicsit utánaolvasok ennek a kijevi forradalomnak, mert szimpatizálok azokkal a fiatalokkal, akik kint vannak a főtéren, és nem egyszer az életüket adják azért, hogy változás jöjjön létre a vezetőségükben. Nem vagyok egy harcos természet, de az nagyon ki tud akasztani, ha azok az emberek, akiket megbíztunk azzal, hogy a parlamentben üljenek és képviseljék a mi érdekeinket, azok telibesz*rják a jogainkat és az akaratunkat. Én is mennék tüntetni, ha Magyarországon kéne azzal szembesülnöm, ami már majd' fél éve Ukrajnában nyilvánvaló. És igen, bosszant, amikor magyar politikusokról derül ki, hogy 140 milliós bankszámlájuk van Bécsben. És még jobban zavar, hogy más, kormánypárti politikusok bankszámlájáról nem derül ki ugyanez.
Lényeg a lényeg: ma este végre eljutottam odáig, hogy nem filmet néztem, hanem felütöttem a Google-t, és beütöttem az ukrán főváros öt betűs nevét. A második bejegyzés (a Wikipédia 'Kijev' cikke után) már a tüntetésekről szólt. És akkor beleástam magam. Persze nem volt elég az a két óra, amit most én cikkek olvasásával töltöttem, hogy teljesen átlássam a helyzetet, de azt megértettem, mi ellen tüntetnek a fiatalok, és mit kaptak cserébe a kormánytól. És megdöbbentem és szívből felháborodtam. Már akkor kitört belőlem ez, amikor meghallottam, hogy mesterlövészek leszedtek 18 tüntetőt a téren, de most, amikor utánaolvastam, láttam, hogy nem csak aggresszív tüntetőkről volt szó, hanem random emberekről: bámészkodókról, sőt, vöröskeresztesekről! Lelőttek egy vöröskeresztes lányt?! Ha káromkodnék, most egy két soros szitokáradatot kapna az illető bérgyilkos. Mert az. Pénzért öl ártatlanokat.
A másik, hogy örülök, hogy Janukovics lelépett. Így kell ezt, srácok! Dühöngve állok az áldozatok előtt, de ujjongok, amiért sikerült elérni a kormányfő lemondását. Csak abban reménykedek, hogy a következő már tényleg azt fogja tenni, ami jó az ukránoknak. Mert nem hiszem, hogy jókedvükből töltötték a napjaikat a fagyos utcákon dideregve és meghalva. Tudom, hogy nem véletlenül foglalták el a Maidant. Nekik fontos volt, amiért tüntettek, pont úgy, ahogy a magyar fiataloknak '56-ban. Csak nagyon remélem, hogy ennek most nem olyan vége lesz.
Szeretnék valamit tenni értük, a kijevi tüntetőkért. A lány a videóban azt kérte, hogy osszuk meg, mondjuk el. Ha ennyit tudok tenni, akkor megteszem. Csak annyit kérek cserébe, hogy ne legyetek dühöngő vandálokká, ukránok! Tudjatok megállni, amikor meg kell állni, és tudjatok elmenni, amikor el kell menni. Nem akkor, amikor azt mondják, ahogy eddig se tettétek, de akkor, amikor eljött az ideje, amikor a legfontosabbat elértétek: hogy az országotok független legyen minden külső és belső diktatúrától. A többi már részetkérdés.