Ki lennék, ha te nem lennél?
Ha te hozzám nem kötődnél?
Mint fény és árnyék
az éjszakában, vagyunk mi ketten.
Te fény, én az árnyék.
Ha megszűnnél, én se lennék.
Mint víz és hullám
összefonódva, vagyunk mi ketten.
Te víz, én a hullám.
Én mennydörgés, te a villám.
Mint anyának gyermeke
szülve s születve, vagyunk mi ketten.
Te fény, mely nélkül árnyék nincs.
Víz, mely a hullám szülőanyja.
Villám, melyet mennydörgés kísér.
Anya, kinek testéből a gyermek származik.
Mint árnyék, melyet a fény vet,
mint hullám, mi a vízből emelkedik,
mint a villám kísérő-dördülése,
mint gyermek, ki anyja nélkül védtelen
Vagyok én;
s vagyunk mi ketten.
Sz. E. & J. K.