Az utolsó angol úriember
Talán nem meglepő, ha kimondom, hogy a legzseniálisabb színész, akivel eddig összehozott a filmművészet, az Benedict Cumberbatch. (A bátyám valószínűleg a haját tépi, hogy már megint Bennel jövök...) Mostanában egyre több filmet nézek, aminek ő a főszereplője, és be kell valljam: már nem csak a zöld szeméért és a csodálatosan mély basszus hangjáért vagyok oda, hanem kezdem felismerni benne azt a tehetséget, amit eddig egy másik kollégájában sem. Jó, ott van Matt Smith, meg Hugh Laurie, és Viggo Mortensen, akik számomra meghatározó alakításokat hoztak a filmjeikben, de valahol azt érzem, hogy mind a kitűnően megírt karaktereik miatt hagyhattak akkora nyomot bennem. De Benedict Cumberbatch... Ő valahol ott áll, ahol Sir Ian McCallen, Sir Colin Firth és Morgan Freeman. Ő beállhat ebbe a sorba. Amilyen fiatal, amilyen kevéssé régóta ismert, annál többet tett le az asztalra. És igen, én is a Sherlock kapcsán ismertem meg. Nem ismerek egy lelket sem, aki ne onnan ismerné (pedig nem egy filmben szerepelt előtte is). De most, hogy már ismerem, és szándékosan keresem a filmjeit, már nem csak a Sherlock-Star Trek vonalon tudok mozogni, hanem kicsit kiszélesedett a világ. Hogy ő-e az utolsó angol úriember? Bizonyára nem. De amilyen alakítást hoz ebben a filmsorozatban, az megint lenyűgöző.
(Kiegészítés: ennek kapcsán megtanultam kezelni a uTorrentet. Igen. Illegálissá váltam, hivatalosan is. :( )